Hollósy Önarcképe a magyar művészportré-festészet egyik legmegrázóbb műve, egy sokat próbált, sokat csalódott, de mégis mindig bizakodó festő önvizsgálata. Nagyvonalú egyszerűséggel, lazán felvitt színekkel és formákkal, környezetével összeforrva ábrázolja magát. A végős számvetéshez közeledő, megbékélt ember eljutott a nagy összegezéshez és most öntudatosan, bátran áll a néző elé, hogy megmutassa, mire jutott művészetével. A naturalisztikus részletezéstől éppúgy távol van már, mint a napfény-fürösztötte vagy por-kavarta felszín villódzásától: festményén a realista művészek lényeget láttató, a dolgok mélyét vizsgáló attitűdje uralkodik.
|