Báró. Festő és műgyűjtő Hatvany Lajos író öccse. Tanulmányai Budapesten Fényes Adolfnál és Bihari Sándornál, Nagybányán és Párizsban a Julian Akadémián J. P. Laurens-nál végezte. 1899-től állította ki klasszicista, Ingres hatását mutató aktképeit; ezeken hangsúlyozta a plaszticitást, a tárgyiasságot. Nyomatékosabb a jellemzés elevenebb színekkel festett arcképein (Kékkalapos nő). 1935 után, Czóbel Béla hatására műveinek formanyelve oldottabbá vált, a posztimpresszionizmus elvei hatottak rá.

Éveket töltött Olasz-, Német- és Spanyolországban, több gyűjteményes kiállítást rendezett külföldön (1912-ben Berlinben és Párizsban), itthon pedig az Ernst Múzeumban (1914, 1918). Jeles műgyűjtő volt. Főleg francia és magyar mesterművekből álló magángyűjteménye a II. világháború alatt elkallódott. 1915-ben magyar állami nagy aranyérmet nyert. 1947-től Párizsban élt.