GYÁRFÁS Jenő
(1857, Sepsiszentgyörgy - 1925, Sepsiszentgyörgy)

Tetemrehívás

1881
Olaj, vászon, 192,5 x 283,5 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

A müncheni akadémizmus formakincsével felvértezett erdélyi művész, Gyárfás Jenő kisebb méretű képein a realista léleklátás kiváló kifejezőjének bizonyult. Eredendő drámai érdeklődésének megfelelően monumentális főműve, az 1881-ben festett "Tetemrehívás" tárgyául Arany János egyik ismert balladájának legtragikusabb pillanatát választotta. A ravatalon Bárczi Benő fekszik, jobbra a halottól visszahőkölő, a vérző sebtől lelepleződött gyilkos ara, Kund Abigél látható. A tömören komponált nagy festmény fő erénye a kiélezett szituáció pontos pszichológiai értelmezése. A Képzőművészeti Társulat 1881-es nagydíját elnyert képénél a korabeli kritika főként a kettős megvilágítás mesteri megoldását és a megdöbbent mellékalakok árnyalt bemutatását dicsérte, de a lelkileg összeroppant főalak tébolyodott arcát és tekintetét túlzónak érezte. A mai szemlélő viszont a képhez készült vázlat frissességét, modernebben fogalmazott drámai pátoszát kéri számon a merevebb, keményebb végleges változattól.

Gyárfás élete fő művét 1883-ban - hálából az élvezett állami ösztöndíjakért - a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta.

Arany János Tetemrehívás című balladája a Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható.


Tegye meg észrevételeit, írjon a vendégkönyvbe és küldjön képeslapot.
Készítette és fenntartja Krén Emil és Marx Dániel a T-Systems Magyarország Zrt. támogatásával