|
"Gedő Ilka - mint a rózsakert-sorozat mutatja - különös örömét lelte a növények életének megfigyelésében, akár a romantika nagy festője, P. O. Runge, akinek írásait sűrű aláhúzásokkal olvasta. A növények élete felé forduló nosztalgiája hasonlítható az Art Nouveau, a szecesszió művészeinek növénykultuszához is. 1969-70-es párizsi tartózkodása alatt a múzeumok mellett leginkább a botanikus kertben (Jardin des Plantes) és a Luxembourg-kertben tölti az idejét, a francia főváros természeti és emberalkotta világának tökéletes harmóniája bizonyára fontos szerepet játszott művészi ujjászületésében. Növénysorozatából kiderül, hogy hihetetlen érzékenységgel volt képes megfigyelni egy-egy növény magas, karcsú szárát, sokszínű virág-testét, minden szélfúvásra más alakúvá váló leveleit és szirmait. Színek sokasága, a szerves formák végtelen számú változatának érzékeltetése jellemzi "rózsakert" festményeit. Egy festményen a sík háttér előtt felrajzolt virág mellé szavakkal is fel vannak jegyezve a színei: Gedő Ilka itt már meg meri munkamódszerét nyíltan vallani." In: Gedő Ilka művészete, Budapest, Új Művészet, 1997, 42. o.)
|
