"A XIX. század nagy festőihez hasonlóan Gedő Ilka nagy figyelmet szentelt a Távol-Kelet festészeti és kompozíciós gyakorlatának. (...) Amikor Gedő Ilka újra kezdte a munkát, a távol-keleti művészek értelmezésében közelítette meg a tájképeket: a növények nem pusztán díszítő motívumok vagy színfoltok, hanem élettel teli lények, a képek viszont nem az élő természetet tükrözik, hanem annak lényegét vagy annak látszatát. Ezért nevezi a hatvanas és hetvenes években keletkezett pasztell- és olajképsorozatát művirág-sorozatnak." Szabó Júlia: "Ilka Gedő's Paintings", The New Hungarian Quarterly, 1986, no. 101
|