|
Galimberti másfél tucatnyi ismert műve következetes festői fejlődésről tanúskodik. A Tabán igen rövid festői működésének közepén keletkezet, összefoglalva az addigi tanulságokat és jelölve a következő kapcsolatokat. Mint kortársai közül többen - különösen a vele együtt induló Nyolcak csoport művészei - a nagybányai természetlátástól nem tud teljesen elszakadni. Ezen a képen elsősorban a meleg színek egymást erősítő harmóniája utal a Nagybányán tanultakra, de megfigyelhető a Fauve-ok hatása is. A benyúló faág dekoratív vonala, a kontúrok színeket erősítő finom hálója is ez utóbbi irányzatot idézi. Korai képein a természeti látványt igyekszik a dekoratív képépítésnek alárendelni. A hosszúkás képforma is ezt segíti. A háztetők síkjainak egymás fölé építése, a formák ritmikus ismétlődése az egész felületet dinamikus mozgásba hozza. Később az analitikus kubizmus hatására színvilága hidegebb lett. Képei mentesek az irodalmi vonatkozásoktól, kizárólag a tér-, forma-, színviszonyok összefüggéseit kutatja.
|
