|
Mintarajziskolai tanársága idejétől fogva egyre nagyobb teret hódítanak Ferenczy munkásságában az ún. műtermi műfajok, a csendélet, az akt, a portré. Érdeklődése fokozatosan az emberábrázolás felé fordult. Példa erre az 1908-ban készült Kettős arckép, melyet Nagybányán, de már műteremben festett. Dekorativitás iránti hajlamának ismételt érvényesülését köszönhetjük e műben. Ferenczy kedvvel foglalkozott a portréigényű csoportkép műfajával. Utolsó alkotókorszakának számos műve kettős vagy hármas portré. Miközben a magasrendű portréművészet igényességével fordult modelljei felé, a vásznon két-három alak elrendezésével megvalósíthatta kompozíciós elképzeléseit. Ikergyermekeit, a 18 éves Noémit és Bénit ábrázolja a Kettős arckép. Közelről nézve a kép részletgazdagsága tűnik fel, az arcvonások hűsége és a két különböző karakter megragadásának hitelessége. Érdeklődéssel időz öltözékük részletező megfestésén. Noémi finom vonalú fehér csipkeruháját, Béni mintás szürke pulóverét valósághű előadásban örökítette meg. A kék háttér előtt Noémi fehér ruhás alakja sugárzóan meleg színfoltja a képnek. Bénit öltözékének szürke-fekete színei halványabbá tennék, ám a mögé helyezett fehér-piros szőttes díványpárna megteremti az egyensúlyt. A kompozíció sziluett-hatásra épül; a két figura mögött kobaltkék selymes függöny zárja a teret, körvonaluk határozottan válik el a sötét, egynemű háttértől és már nagyobb távolságról világos, érthető látvány nyújtanak.
|
