A festmény Ferenczy szentendrei korszakában készült. Formai felépítése, megvilágítása, színhangulata, motívumainak részletezettsége a "finom naturalista" képideált követi. Ilyen jellegzetes formai megoldás a tér szűkre zárása a figurák mögött. A homogén, világos háttér előtt az öreg kertész és a mellette álló kisfiú alakja karakteresen rajzolódik ki. Csoportjuk már nagyobb távolságról nézve is világosan értelmezhető. A figurák elrendezésében, s a világos és sötét színek egyensúlyra törekvő elosztásában a festőnek pályája során mindvégig fontos szerepet játszó dekoratív érzéke nyilvánul meg. A téri formákat gyengéd fény-árnyék kontraszttal jellemzi. A festményhez két kompozíciós tanulmány készült, és modelljei feltűnnek 1891-ben festett egyéb olajképein is (Kertészfiú, MNG; Virágot öntöző kertész, Arad mgt.). Ferenczy Károly első alkotókorszakának művei között jelentős festményként tartjuk számon a Kertészeket. Értékeljük benne a pályáján megindult művész jó képességeit, megszerzett tudását, a követendő út kiválasztásában megnyilvánult határozottságát, a művészi feladat megoldására fordított elmélyült munkát és következetességet.
|