Belgiumi tanulmányútja során Brugge-ben festette a képet. Az előtérben levő férfi és nő csakúgy, mint mögöttük az épületek homlokzatának díszei a motívum külföldi eredetét mutatják, és a nyugati, elsősorban a francia művészet befolyása is érzékelhető. Igyekszik síkban tartani az ábrázolást, vagy legalábbis csekély mélyülésű teret fest, a formákat lehetőleg zártan, összefogottan szervezi egymás mellé és egymás mögé. Akár a természetet jelentő zöld füves tájat, akár a szürkés, okkeres házfalakat, akár a két figurát nézzük, a stilizáló szándék, a dekoratív foltképzés, a formákat övező vonal, az inkább groteszk és ideges, mint megszépítő előadása a posztimpresszionizmus és némiképp a szecesszió látásmódját idézi. Ehhez hasonló, kicsit karikírozó éllel készült rajzaiból közöltek néhányat az 1910 táján megjelenő élclapok is.
|