|
Dorfmeister István bécsi akadémiai festő már fiatalon Sopronba települt, és a XVIII. század utolsó harmadának legtermékenyebb művésze volt a Dunántúlon. Monumentális műveinek egy jelentős csoportja történelmi tárgyú, és a felvilágosodott hazai klérus politikai állásfoglalását, nemesi-nemzeti törekvéseit tolmácsolja. Így kapott helyet a szentgotthárdi ciszterci apátság fogadóterme dekorációjában pl. a mohácsi csatát megörökítő képe, a szentgotthárdi ütközetet ábrázoló pannó párdarabjaként. A sorozat témáit a rend hazai történetének főbb eseményei adták, ebben a sorban az első az alapításé.
Az 1795 - 96-ban készült III. Béla megalapítja a szentgotthárdi ciszterci apátságot 1183-ban c. festményen a francia szerzetesek befogadásának jelenete antikizáló portikusz előtt zajlik; a király és kísérete színpompás magyar viseletben látható. A távolban Pest és Buda középkori részletekkel kiegészített XVIII. századi látképe, a barátok mögött a szentgotthárdi templom és apátság elképzelt román kori együttese figyelhető meg. A letisztult formák, az egyértelmű, világos fény- és színkezelés a XVIII. század végén korszerű klasszicizáló késő barokk jellegzetes stílusjegyei.
|
