|
Czóbel ezzel a képpel szerepelt 1927-ben a Galerie Bing kiállításán Párizsban, amely a fauve-ok (a Vadak) 1904 és 1908 közötti munkásságát mutatta be.
A képen terebélyes fa árnyékában két festő dolgozik állványa előtt. A fa lombozata odavetett, mozaikszerű, élénk színfoltokból tevődik össze. Az alakokat, a festőállványt, a fák törzsét erős kontúrvonalak határolják. A figurák síkszerűek, a festő egyáltalán nem törekszik a test plaszticitásának érzékeltetésére. A fauve-ok vezéralakjának, Matisse-nak mindig gondosan mérlegelt kompozícióival szemben azonban Czóbelnél nem érezzük a képszerkesztés racionális szigorúságát. Gátlástalan frissességgel, robbanó dinamikával közelít a vászonhoz. Mondhatnánk úgy is: vadabb a vadaknál. A dekoratív körvonalat szétroppantja az általa körülzárt forma heves színvilága. Elsősorban a temperamentum az, ami Czóbelt Matisse-tól megkülönbözteti. Komponálásmódja és koloritja nem annyira Matisse-szal, hanem inkább a másik nagy fauve festővel, Vlaminckkal rokonítja.
Czóbel ebben a korszakában együtt halad a fauvizmussal, de éppen dinamikusabb festői alkata révén pár évi együttműködés után eltávolodik tőle és új, egyéniségének jobban megfelelő formanyelvet munkál ki a maga számára.
|
