|
Csontváry oeuvre-jében szokatlan az ilyen leíró jellegű városkép. A városábrázolások sorában az 1906-ban festett Baalbek közvetlen előtanulmányának tekinthető. Csontváry ügyelt a topográfiai hitelességre, a kötöttségen azonban ezúttal nem tudott túllépni. A templomok tömegét, félgömböket és hasábokat, a falak kváderezésének geometrikus ritmusát a krónikás hitelességével rögzítette. Színbelileg a kupolák, háztetők vöröseinek, a ciprusok és pálmák zöldjének ritmusával enyhít csak valamelyest a némileg száraz, leíró pontosságú városképen. A messzeségben a Holt-tenger irányába vezeti a néző tekintetét.
A háború alatt a festmény nagyon tönkrement. A restaurálás sem tudta eredeti hangulatát visszaadni.
|
