|
Az eperjesi protestáns családból származó Bogdány Jakab feltehetően Bécsben kezdte meg tanulmányait, majd 1684-től 1688-ig Hollandiában, a polgári műfajok - kiváltképp a csendéletfestés - akkori központjában, Amszterdamban működött. A fiatal festő számára a holland példa több szempontból is meghatározónak bizonyult: hatása virágképein és gyümölcscsendéletein elsősorban a színkezelésben, valamint a finom technikai megoldásokban ismerhető fel, míg madaras képeinek életképszerű komponálásmódja Melchior de Hondecoeter állatábrázolásainak továbbfejlesztéséről tanúskodik. Bogdány képei ugyanis jobbára előkelő park-környezetben játszódó zsánerek, madárszereplőkkel alakított "társasági képek", melyeken a bemutatás választékosságát reprezentatív képelemek - szökőkút, antik romkulissza - segítik. A festő ebben megrendelői ízléséhez és képei majdani környezetéhez alkalmazkodott. Az 1688-ban Angliába telepedett Bogdány ugyanis az angol arisztokrácia és a királyi család részére dolgozott, élete végéig sikeres és megbecsült festőként.
Képeinek - mint pl. az itt bemutatott, az 1710-es években készült "Csendélet madarakkal" c. kompozíciónak - szereplőit, az angol gyarmatokról származó egzotikus madarakat az előkelő körökben akkor divatos madárházakban volt alkalma tanulmányozni és tárgyszerű pontossággal megörökíteni. Festményeit ma is nagyrészt eredeti helyükön, angol kastélyokban és királyi család nyaralóiban őrzik.
|
