|
E festmény bevezet az egykori jó házból való leányzó otthonának légkörébe. Az arcból, tartásból áradó báj és "kellem" jellegzetesen múlt századi eszménykép: az ártatlanság és védettség női szimbóluma. A galamb, a szelídség képzetét erősíti bennünk, és tudatja, hogy a titkos érzelmek a biedermeier szobácska kalitkájából is szárnyra kelnek hamarosan, mert a galamb egyik, legyezőszerűen kibontott szárnya repülésre kész.
Nemcsak mint látvány elragadó a kép, de virtuóz megfestésének módja is. A fehérek vetélkednek egymással az élethű érzékeltetésben: a taftszerű, merev selyemruha fémesen fénylik, a galambszárny fehéret a toll puha-szürkéje lágyítja, de kiemeli a karok meg állak színe. Keményen világít az ablakfa fehére, s rá válaszol meleg barnájával a napsütött asztalka, a rózsa üde pirosa. Arcmás ez a festmény, de tökéletes életkép, korkép is...
|
