A tájba helyezett aktkompozíciók között sok esetben egyre inkább a táj kapja a nagyobb hangsúlyt, a más grafikákon is gyakran "gyökérszerűen" megformált emberi testek feltűnő hasonlóságot mutatnak a növényi formák organikus szerkezetével, a fatörzsek pedig a hasonló léptékű figurák felépítéséhez közelítenek. A tágabb kivágatú, szélesebb horizontú rézkarcokon a sugarasan szétáradó napfény által felszabdalt égbolt, a kozmikus dimenziók játszanak egyre nagyobb szerepet.
|