Az ismert székesegyházi faragványok 1140-80 között keletkeztek, a templom ekkortájt nyerte el végleges román kori alakját.
Az altemplomba vezető két lépcsőház közül az északi relief sora az ősszülők történetét ábrázolja, alatta hat apostol fülkében álló alakja. A déli lépcsőházban Jézus születése, gyermeksége, fölötte a kínszenvedés, alatta a Sámson-történet. 
A képszalagszerű, folyamatos előadásmód a biblia illusztráció későantik hagyományaira vezethető vissza. Ez fűzi a pécsi jeleneteket a modenai dómhomlokzat reliefjeinek alkotójához, Wiligelmo mesterhez. A pécsi mű azonban annyira sokoldalú, hogy franciaországi emlékek ismerete is feltételezhető, így tehát a műhely egy nagy múltú hagyományhoz kapcsolódott. Ebben az európai emlékanyagban is kivételes hely illeti meg a pécsi műveket.
A bűnbeesés reliefen két külön jelenet egybekomponálását látjuk: a csábításét (Éva nyúl a fára tekeredő kígyó felé) és Ádám ijedt, bűntudatos mozdulatát (a "torkon akadt alma" jelképes történését). A figurák erőteljes plaszticitása, más reliefek bonyolult térbelisége a burgundiai stílusfejlődés ismeretére utalnak.
A koronás aggastyán és a koronás fő feltehetően egy nagyszabású Maiestas Domini emlékei. A hegedűszerű hangszer valószínűsíti, hogy a férfialak a huszonnégy apokaliptikus aggastyán egyike. A portálszobrászat Dél-Franciaországban kedvelt csoportja, a huszonnégy vén egyetlen ismert Franciaországin kívüli 12. századi képviselői a pécsi szobrok. Szokatlanul díszes öltözékük, a hímzést utánzó ornamentika a bizánci királyi öltözékekre emlékeztet. E díszítés némileg el is leplezi a modellálás, térbeliség fogyatékosságait.
A pécsi székesegyház ornamentikája, amelynek kiemelkedő példája a Szent Kereszt-oltár baldachinja, rokonságban van Pavia 12. századi templomaival, ahol a minden szabad felületet elborító, az építészeti konstrukciót változatos, színes játékban feloldó növényi ornamentika fontos stílusjegy. A faragók bizantinizáló középkori mintakészletre nyúlnak vissza. Az eredeti látványhoz hozzátartozik, hogy a plasztikus részletek vörös alapon aranyozottak voltak.
Előző lapra