|
A XVI. század második felében Magyarországon minden művészi tevékenység lehanyatlott. A fenyegető török veszedelem, az állandó belviszályok, a viharosan terjedő protestantizmus minimálisra szorította a megrendeléseket. Az a tény, hogy ezt a fél évszázadot alig néhány darab képviseli válogatásunkban, meglehetősen híven tükrözi az egykori állapotokat.
Rueber János hivatalosan a "felső-magyarországi főkapitány" címet viselte 1568 és halálának éve, 1584 között, de ezt a tisztséget viselőjének székhelyéről egyszerűsítve "kassai"-nak nevezték. A királyi Magyarország több vármegyényi területén - a bányavárosoktól egészen a Tisza felső folyásának vidékéig - ő volt a távoli Bécsben székelő uralkodó legmagasabb rangú képviselője, fegyveres erőinek parancsnoka, ám ennek ellenére buzgó protestáns. A zaklatott, állandóan mozgásban levő XVI. században ez még lehetséges volt, halála után azonban a Habsburgok vigyáztak, hogy ilyen fontos állást csak katolikus töltsön be. Akkoriban egyébként a kassai Szent Erzsébet-templom is a protestánsok birtokában volt, így az új hit buzgó védelmezőjét a templom egyik rangos mellékkápolnájában, a Szathmári családban - a mai káptalani sekrestyében - helyezték örök nyugalomra.
A teljes síremlék nem maradt ránk, 1733-ban lebontották, és csak a főalakot őrizték meg. Nagyméretű fülkés fali építmény lehetett, a XVII. század eleji magyar mágnás-síremlékek legelterjedtebb típusának előfutára. A szarkofágon vagy halottas ágyán kiterítve fekvő, esetleg az utolsó ítéletet áhítatos imádkozással térden állva váró középkori típusokkal ellentétben Rueber János síremléke jellegzetesen reneszánsz mű: saját maga önérzetes emlékműveként büszke tartással, teljes fegyverzetben áll az elhunyt, egyik kezét sisakján, illetve vaskesztyűin nyugtatja, a másikkal parancsnoki botját emeli magasra.
Az ábrázolt nemzetiségének hű tükreként a szobor az osztrák-délnémet reneszánsz szobrászat stílusát mutatja. Egy-két generációval azelőtt kőemlékeink még zömmel olasz igazodásúak voltak, a XVI. század előrehaladtával azonban már a reneszánsz is német ízlésen átszűrve jutott el Magyarországra.
|
