Dömös Könyves Kálmán fivérének, Álmos hercegnek a kedvelt tartózkodási helye volt, aki 1105-1108 körül prépostságot alapított itt. A prépostság altemplomát sikerült feltárni, innen származik a Galéria tulajdonában levő több kisebb oszlopfő is. A dömösi alapítványt II. Béla, Álmos fia 1138-ban írásba foglalta és kiegészítette. Valószínűleg az ekkor folyt templomépítkezésből származik ez a hatalmas méretű oszlopfő, a XII. században megjelenő figurális fejezetek egyik legszebb példája. Az oszlopfőn látható állatküzdelmek szimbolikus tartalma általában a jó és a rossz harca.
A sarkokon közös fejben találkozó oroszlán, illetve medve egy-egy férfifejre helyezi mancsát, a sas egy nyúlon győzedelmeskedik. Az oroszlánt követő lovas alak vadászjelenet hangulatát kelti, és bizonyos részletek, mint a lószerszámok ábrázolása a valósághűség igényére mutatnak. Szembetűnő az állatoknak a magyarországi szobrászatban korábban nem ismert kerekded formálása; ez a stílus a lombardiai művészet felől érkező hatásokra utal, és a XII. század második felében újjáépített esztergomi székesegyház fejezetein is megfigyelhető.
A töredék valószínűleg az alapítás utáni időből származik, bár egyes feltételezések szerint csak II. Béla uralkodása idején (1131-41) készült.
|