SZŐNYI István
(1894, Újpest - 1960, Zebegény)

Behavazott falu (Téli táj, Zebegény télen)

1928
Rézkarc, papír, 273 x 307 mm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

A síkszerű, szerkezetes látásmódnak a gyökerei már jóval korábban felbukkannak Szőnyinél, erről egy 1923-as grafikája is tanúskodik. Ez a folyamat azonban a húszas évek végére más irányt vett. A rézkarcokon a festői értékek kerülnek előtérbe: a körvonalak meglágyulnak, a fény-árnyék hatások felpuhulnak, az ábrázolások apró részletekkel gazdagodnak. A téli táj rideg ürességét a Behavazott falu című rézkarcon is hasonló eszközökkel enyhíti a művész. A festmények egyre stilizáltabb formái széles, foltszerű felületekből épültek össze; a harmincas évek elejétől készült fénytelített és artisztikusan dekoratív tájképek, az idilli falusi hétköznapokat megörökítő temperaképek már Szőnyi Gresham-körös korszakát reprezentálják.


Tegye meg észrevételeit, írjon a vendégkönyvbe és küldjön képeslapot.
Készítette és fenntartja Krén Emil és Marx Dániel a T-Systems Magyarország Zrt. támogatásával