SZÉKELY Bertalan
(1835, Kolozsvár - 1910, Budapest)

V. László és Cillei Ulrik

1870
Olaj, vászon, 123 x 222 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Madarász mellett történelmi festészetünk kiemelkedő egyénisége Székely Bertalan, aki nagyszabású műveiben szintén a szabadságharc bukása felett érzett nemzeti fájdalomnak adott hangot. Történelmi képeit színgazdag, lendületes vázlatokon, rajz- és színtanulmányokon érlelte, melyek között ez az oldott, lágy bíbor tónusokkal festett alkotása a legszebbek egyike.

A tehetetlen gyermek király, V. László álnok nagybátyja, Czillei Ulrik remekül jellemzett alakjával (az utóbbi étellel, itallal, udvari bolond szórakoztatásával, zenével, tánccal bódítja neveltjét, és az közben gépiesen írja alá a rendeleteket, halálos ítéleteket) erkölcsi ítéletet mond a hazát önös érdekből romlásba döntő nagyurak felett. - Érthető, hogy azon a történelmi festménypályázaton, melyet 1870-ben a közoktatásügyi miniszter hirdetett - bár Székely képét már kész formában is tanulmányozhatta a bíráló bizottság - nem nyert díjat. Festői értékeit azonban nem vitatták el, s a képet a Nemzeti Múzeum részére megvásárolták.


Tegye meg észrevételeit, írjon a vendégkönyvbe és küldjön képeslapot.
Készítette és fenntartja Krén Emil és Marx Dániel a T-Systems Magyarország Zrt. támogatásával