|
Az 1910-es évek elején Rippl egyik fő festészeti problémája a mezítelen női test ábrázolása volt (Akt teraszon, 1909, o. k. 76x56 cm, mgt.; Két akt vörös pamlagon, 1910, o. v. 70x100 cm, MNG). Ekkor látogatott Kaposvárra Fenella, a Párizsban megismert spanyol modell, kinek személye egyik fő ihletője a festő aktképeinek. 1911-es Művészházbeli retrospektív kiállításán Rippl az aktképek sorát vonultatta fel, melyeket a katalógusban is reprodukált. A női test témája a grafika műfajában is foglalkoztatta (Hárman, p. tus. 295x223 mm, MNG; Akt, 1910, p. tus. 268x209 mm, MNG). 1910 körül készíti Harisnyát húzó modellek c. tusrajz-sorozatát és 1913-ban aktképeket ábrázoló albumot ad ki "Rippl-Rónai József ötven rajza" címen.
A "kukoricás" képek jellegzetes, sárga foltokból épülő háttere előtt, kaposvári interieurben látjuk a két modellt. A formákat vastag, barna kontúrvonalak határolják. A kép dekorativitását a keveretlen, harsogó színek alkalmazása és a síkszerű megfogalmazás növeli. A környezetnél a kék-sárga, illetve zöld-piros, azaz a kiegészítő színek tudatos felhasználása fokozza a hatást. Az elnagyolt, mozaikszerű ecsetvonások alól néhol a kartonalap is előbukkan. A háttéren és a környezet tárgyain jelentkező színkezelést nem viszi végig következetesen a festő, már a női testek festésekor kevert színeket használ és - a plaszticitás érzékeltetésére - fény-árnyék hatásokra törekszik. A szecesszió késői - Rippl művészetében második - jelentkezéseként értékelhetjük a kép síkszerűségét, dekorativitását, a kontúrvonalak alkalmazását. E stílusirányhoz kapcsolva a festményt a téma kihívó, frivol megfogalmazása is.
|
