|
1895 táján Rippl-Rónai skót festőbarátjával közösen egy-egy könyvecske elkészítésén fáradozott. Miután elkészültek Rippl-Rónai litográfiái és Knowles fametszetei, kiadót kerestek, aki aztán szöveget íratott a rajzokhoz, mintegy illusztráltatta azokat. "...A skóté szomorú, az enyém víg; ő a halálra, én pedig az élet iránt nyújtok kedvet; az enyém a nyár, az övé a tél; az én könyvem a világosság, a fiatalság, a nap ragyogása és a szép természet bearanyozása, fiatal lánykák habozása az életük küszöbén, később, és végre amidőn megnyugodva tekintenek vissza múltjukra" - írja egyik levelében. Rippl füzetkéje Les Vierges (Szüzek) címen jelent meg és négy színes grafikai lapot tartalmazott. A kontúrozott síkokból alakított vonalas rajzot 1896-ban az itt látható pasztellban megismételte. (Ez időben vált kedvelt kifejezőeszközévé a pasztelltechnika.) Fehér ruház, lehajló, széles karimájú kalapban sétáló nőalakot látunk, kezében nyitott könyvvel. Zöld fűben lépked, háttérben a fák összefüggő lombja, a lombok közt kerek gyümölcsök piroslanak. A kép középtáján kővel szegélyezet kerti út húzódik végig. A nőalakot vastag kontúrral keretezett egységes fehér foltokból építi fel, a határoló vonalak hullámosan hajladoznak, sehol egy szögletes forma, minden hajlékony, minden lekerekített. A zöld mező és a fák zöld lombja is apró kerek felületek összességéből adódik, a tájképi részleteknél azonban a szecessziós síkszerű vonalritmusába plasztikus elemek is keverednek.
|
