|
Nagybányán egymástól elkülönülve, magányosan dolgoztak a mesterek, mégis nagyjából egy időben, az 1900-as évtől kezdődően világosodott meg palettájuk. Réti így emlékszik erre vissza: "Abban az időben a homály, a sötétség bensősége érdekelt engem különösebben. Kifejezni, mint oldódnak fel a formák, mint lappangnak benne a színek és mint foszforeszkál a homályból kisejtődő arcokon a lelkiség, bensőség... Később azután kivilágosodott, kisütött a nap az én piktúrámban is."
Réti szívesen festett portrékat és interieuröket, és ennek a színesebb korszakának meghitt szobabelsőben, cselekvéstelen nyugalomban ábrázolt édesanyja és nagynénje lett a főszereplője. Az ablakból széles pásztában sugárzó fény elönti a kedves kis szobát - a plein-air levegős atmoszféra festését Hollósyhoz hasonlóan Réti is először ily módon próbálja ki, egységet keres az oldottabb festés és a tárgyias ábrázolása között. Líraian értelmezi a látványt, az alakok és környezetük tökéletes összhangjára törekszik.
|
