A nagybányai festők harmadik nemzedékéhez tartozott. Krizsán János és Mikola András voltak a mesterei, de Ziffer Sándor is nagyra tartotta munkásságát. A harmincas években a helyi avantgárd körben kitűnt eredeti felfogásával és azzal a kezdeményezéssel, hogy újszerű témát, az ipari tájat is bevonta ábrázolásai körébe. Képeinek érdekessége nemcsak választékos, érzékeny színvilágukon múlik, hanem azon a körülményen is, hogy a valószerű tájképi motívumok ellenére irracionális hangulat, furcsa idegenség hatja át őket. Igy tömör, konstruktív képeinek légköre inkább szürrealisztikus.