|
A Szőnyi-kör művészetében a semleges vagy derűs hangulatú ábrázolások mellett azonban jóval nagyobb hangsúlyt kapnak a tragikus mitológiai történetek. Ezeken az alkotásokon az emberi test, elsősorban női aktok váltak a formai, illetve kompozicionális kísérletezések színterévé. A testek plasztikus tömegét hangsúlyozó, szinte monokróm kompozíciók az előző néhány esztendő művészi kísérletezéseinek összegzői lettek. Szőnyi István Danaidák és Aba-Novák Vilmos Fürdőző nők című, reprezentatív, összefoglaló alkotásainak sorába illeszkedik Patkó Károly Niobé című festménye is.
A görög mitológiában Théba királynéja, Niobé hét fiú- és hét leánygyermekével való kérkedése kivívta az istenek haragját. A megsértett Létó istennő gyermekei, Apolló és Artemisz ezért lenyilazták őket, Niobé pedig nagy fájdalmában kővé változott. Patkó a színpadszerű előtérben, sugárzó háttér előtt, mintegy piedesztálra helyezve, különböző pózokba merevítve jeleníti meg a fény-árnyék hatások által finoman modellált figurákat. Plasztikus, lekerekített formáik a reneszánsz mesterek hatásán túl a hellenisztikus szobrászat erős inspirációját mutatják, melynek alkotásaival a művész itáliai útja során találkozhatott. Ezt a szobrászi felfogást erősíti a visszafogott színezés, mely elsősorban a hidegebb kékekre épít, néhol mályva és rózsaszínek árnyalataival élénkítve azt.
|
