|
A magyarországi késő gótikus festészet legjelentősebb mesterének, MS mesternek életével kapcsolatban ez ideig semmilyen írásos adatot nem ismerünk. Munkásságára vonatkozóan az egyetlen támpontot az esztergomi Keresztény Múzeumban őrzött Krisztus feltámadása c. táblakép szarkofágján található 1506-os évszám, az MS szignatúra és a mesterjegy nyújtja. Az sem bizonyos, hogy melyik templom számára készültek a festmények; általában azt a feltételezik, hogy a selmecbányai Mária-templom főoltárának táblaképei voltak, legtöbbjük ugyanis e jelentős bányaváros környékén került elő. Négy passióképet őriz a Keresztény Múzeum, egy Krisztus születése-táblakép Hontszentantalon van és egy Királyok imádása-jelenet a franciaországi Lille múzeumába került.
A korábbi rekonstrukciós kísérletek szerint a képeket egy nagyméretű szárnyasoltár külső, csukott állapotában látható tábláiként próbálták elképzelni, ahol a szárnyak belső oldalán domborművek voltak, a passiójelenetek hátoldalán ugyanis ezek nyomai láthatók. A legújabb restaurátori vizsgálatok annak lehetőségét sem zárják ki, hogy a Mária életéből vett jelenetek és a passióképek két különböző oltárt díszítettek.
A Tópatakról származó "Mária látogatása Erzsébetnél" c. kép a két szent asszony találkozását bensőséges lírával ábrázolja: Erzsébet alattvalói kézcsókkal köszönti Máriát, akiben Isten anyját ismeri fel. A szereplőkkel egységet alkotó idilli táj tovább fokozza a kép költői hangulatát. A Vizitációnak ez az ikonográfiai típusa, ahol a két szent nem Erzsébet házánál, hanem a szabad természetben találkozik, a németalföldi táblakép- és könyvfestészetben terjedt el legkorábban. Az előtérben ábrázolt virágok, az írisz és pünkösdi rózsa Mária-szimbólumok. Amíg azonban pl. Rogier van der Weyden festményein a hasonló virágok szerényen meghúzódnak az aprólékosan ábrázolt gyep növényzetében, MS mester képén a kompozíció sarokpilléreivé válnak. Ezek a "növényportrék" közvetlen természettanulmányokat feltételeznek, melyek többek között herbáriumok révén is terjedhettek.
|
