A kép festője ismertté egy történeti tárgyú - Dezső vitéz önfeláldozását ábrázoló - festménnyel tette a nevét, de jeleskedett az életképfestészetben is, előbb népi, majd polgári témákban. Szívesen élénkítette képeit elbeszélő fordulattal. "Légyottról" van szó, az - alighanem titkos - találkáról, a lovag a jelek szerint késik. Izgalmát hölgyünk leplezni akarván kis kézitükrében hátra leselkedik. Arca, hajviselete finom, komoly. A fiatal nő - hihetőleg nem első - várakozásába nyugtalanságot csempésznek a mozgó lombokon bekandikáló fényfoltok. Ruhájának megvilágítása, a fehérek és füstszürkék hűvössége még műteremfényre vall, azonban a háttér ösvényét már felderíti sárgás, áttetsző gomolygásával a napfény. Valódi természeti élmény ez, szinte impresszionisztikus frisseségű.
|