A mester a kompozícióját római tartózkodása idején festette. A kép híven tükrözi az olasz festészet hatását, magán viseli a neoklasszicizmus jellegzetességeit. Képi világát tekintve a mű a trecento és quattrocento kismesterek hagyományaira vezethető vissza. A kép előterének Madonna ábrázolása és a háttér megkomponálása között ellentét feszül. József, az ács alakja a szentképek ünnepélyes áhítatát sugallja, a szigorú perspektívára épülő stilizált táj a kora reneszánsz kompozíciók világát éleszti újjá, de Máriájának légies alakja inkább a 20. századi nőtípus megtestesítője. A hagyományos ikonográfiától eltérő jellegű divatos ruházata is a profán színezetet fokozza. Ezzel a kettősséggel Molnár C. Pál legfőbb biblikus témájú festményén találkozhatunk. Képei inkább lírai meditatív szemlélődést sugallanak, mint szent áhítatot. A festményt a művész nem sokkal elkészülte után Megyeri Sárinak, a később Párizsban élő író-színésznőnek ajándékozta, akinek műveit illusztrálta is. Megyeri Sári - tőle származik a pulóveres elnevezés is - 1980-ban ajándékozta a képet a Magyar Nemzeti Galériának.
|