|
Marschal Antal pozsonyi szobrász életéről jóformán több adat maradt fenn, mint amennyi híradás és tárgyi emlék művészi tevékenységéről: a Pozsony melletti Stomfán született, 1778-tól látogatta a bécsi Képzőművészeti Akadémiát, majd Pozsonyban telepedett meg. A szobrászról és művészetéről részletesen vall Önarcmása, amelyet - ez szobroknál ritkaság - hosszas jelzéssel látott el: Anton Marschal natus 1740 se ipsum fecit A. 1781. Az önmagát a nyolcvanas évek polgári viseletében, divatos parókákban megörökítő szobrász nem kisfokú művészi öntudatot árul el e munkájával.
Stiláris kapcsolódását Franz Xaver Messerschmidt Bécsben, majd Pozsonyban működött kitűnő portrészobrász néhány művéhez, például Kovachich György 1782-ből keletkezett képmásához - amelyet a budapesti Szépművészeti Múzeum őriz -, Marschal akadémiai tanultsága magyarázza. Magángyűjteményben még két, az Önarcmáshoz hasonlóan bronzozott fából készült, monogrammal jelzett büsztje található. Vergilius és Arisztotelész ideálportréja, az alighanem velük egy sorozatba tartozott betléri Cicero-fejjel együtt a II. József kor felvilágosult műveltség antik-kultuszát hirdeti, és a Bécsből Magyarországra terjedő klasszicista szobrászi stílust képviseli.
|
