Más-más címadással és kompozícióval Korb több képén ugyanezt a témát ábrázolja: a hanyattfekvő alak lehunyt szemmel, feje fölé emelt karral adja át magát a lezuhanó fénynek. A hagyományos ikonográfiai típussal ellentétben Korb nőalakja nem az arany-eső előtt passzívan kitárulkozó vagy önfeledt eksztázisba merülő, "kellékekkel" (drapériával, szolgálóval) értelmezett mitológiai alak, sokkal inkább a megvilágosító-megtermékenyítő égi fény kiáradására váró ember (nő? művész?) kortalan jelképe. Korb figuráinak "androgyn" jellege egy hagyományos ikonográfiai típus szokatlan változatában csúcsosodik ki: Korb Pietà-képén a sirató nőalak előtt a vörös drapériára kiterített test szintén egy nőé, tartása nem sokban különbözik a napfényben fürdő Danaé-étól. A fény Korb festményein fokozatosan az ellentétébe fordul át, a kitárulkozás kiszolgáltatottsággá, az új életre való vágyódás halállá alakul.
|