|
Kernstok Czóbel hatására ment ki Párizsba, ahol Matisse és Picasso művészetének bűvkörébe került. Hazatérte után nyergesújfalui házába gyűltek köré azok a Párizst megjárt fiatalok, akik hozzá hasonló progresszív művészeti elveket vallottak. Maga Kernstok polgári radikális nézeteket vallott: mindent elsöprő forradalom helyett a jelent gyökeresen átalakító változásokat sürgetett. Szuggesztív egyénisége révén a festőtársak példaképe, a Nyolcak, a magukat "Keresők"-nek nevező művészek vezére lett. A Nyolcak alkalomszerű, heterogén csoportosulás volt, tagjai 1909-ben, 1911-ben és 1912-ben állítottak ki közösen. Szemléletük azonossága, a kortárs európai festészet irányzataihoz való kapcsolódásuk (Nagybánya magánykeresésével szemben a közösség vállalása) azonban lényeges előrelépést jelentett a magyar művészetben.
A Nyolcak értelemeszerűen eljutottak a monumentális művészet vállalásáig. Az architektúrával összefüggésben álló feladatokat azonban csak Kernstok és Pór valósította meg. Ezek közé tartozott többek között a Schiffer-villa képzőművészeti díszítése is. A Schiffer-villát 1911-ben Vágó József építette Budapesten, a Munkácsy Mihály utcában. A nagy hall üvegablakát Kernstok tervezte. A hatrészes, függőleges osztású, nagyméretű ablak harmadik mezőjének kartonját mutatja az itt látható kép. Idillikus világot ábrázol Kernstok, holmi elíziumi mezőn járnak a virágot szedő nőalakok. A ruhátlan testek betöltik a kép terét. A háttérben dús vegetáció zöldell. Az üvegablak ólomkeretének törvénye szerint a test erővonalai mentén kontúrral keretezi a formát, az egyes üvegszemeket. Az ívelt, egymásba hajló vonalak ritmusa dekoratív hatást eredményez.
|
