|
"Fényt, árnyékot és ragyogást" - hirdette Kernstok Károly munkaprogramként, s ha sikerült ezt valahol tökéletesen megvalósítania, akkor az a Fához támaszkodó fiúaktja. A festmény nyergesújfalui kertjében készült. Megfestésekor még kísért a "neósok" szemlélete, a lazán megkomponált zöld lombok, a zöld reflexek, de a kép dekorativitása, egyáltalán beállítása arra vall, hogy Kernstok Matisse művészetéből is jócskán merített. Ha a kompozíció az átlók hangsúlyozása révén talán nem is vall még újítóra, a formák és színek kezelése feltétlenül újszerű művészetünkben. A kép alaphangját a lomb és a fű élénk zöldje, valamint a gyors, izgatott ecsetjárással felrakott festékfoltok között minduntalan előbukkanó sárgás kartonalap adja meg. A fatörzs, a figura körvonalai zártak, határozottak, kevés szecessziós ízt is magukban hordanak. Noha Kernstok írásaiban több ízben is elutasította magától Cézanne festői módszerét, az egymás mellé bátran felfestett krómoxidzöldek és sárgák, ultramarinkék-lila árnyékok, a figurán vibráló világoskék és zöld reflexek, különösen a minden egyénítést nélkülöző, elnagyolt, feketével kontúrozott arc és fej arra mutat, hogy hatott rá Cézanne módszere és a "vadak" expresszivitása.
|
