A festmény pillanatfelvételnek látszik az újpesti téli kikötőről. Egy sor, a korábbi festményeken megismert derkovitsi képi jel került itt egymás mellé újszerű összefüggésben. Maga a hídfeljáró régi keletű jelkép, elsőként valószínűleg Daumier alkalmazta a külváros érzékeltetésére 1830-ban. Az 1930-as évek végén a szocialista művészcsoport tagjai is foglalkoztak képi megoldásával. Derkovitsnál először 1927-ben szerepel a téli kikötő, ekkor rajzolja, festi meg több változatban a közvetlen előzménynek tekinthető 1929-es Sorompó (Szabad az út) rálátásos külvárosi képét is. A harmincas évek eleji csendőrábrázolások, szuronyos csendőr-proletár ellentét fogalmának szerepeltetése előzi meg az itteni, szinte személytelenül jelenlevő katonát. A proletáranya a gyermekével motívum pedig a maga erőt sugárzó nagyszerűségével a pár hónappal később Proletáranya monumentalitását vetíti előre.
|