|
A művészeket a század elején, elsősorban a futurizmus fellépése óta fokozottan foglalkoztatta a negyedik dimenzió, az idő képi realizálása. Derkovits e téren is példamutatónak bizonyult. Az előtérben olvasó munkás a jelenkor. Mögötte a falon lévő tükör vetíti elénk a múltat, egy ezüst csillogású Marx-portrét, s a jövőt, az anya gyermekével együttest. A több nézőpontos szerkesztés ilyen formában egyetlen nézőpont szintézisévé vált, egységbe foglal három időben, térben különböző mozzanatot.
Az időábrázolás hasonló megoldása már 1929-ben megjelenik Derkovitsnál a Szőlőevőkben és pasztell önarcképében, majd az 1930-as Aukciónál. Tartalmi téren, az európai művészetben a könyvet olvasó munkástípus Masereel Egy ember passiója gázlámpának támaszkodó figurájával jelentkezik először.
Derkovits festményét több, ma jórészt lappangó rajz előzte meg, köztük a Proletár két vázlata, egyiken egy félreérthetetlen Marx-portréval és a Beszélgető munkások egy MAR(X) feliratú képpel. A közvetlen előzmény az ugyancsak 1932-ben festett Család (Proletárcsalád). E képén azonban Derkovits mellőzött minden felesleges, csendéletszerű elemet, redukálta a figurákat, a környezetet. A főszereplőkre koncentrált, s ezt a koncentrációt húzza alá a színek alkalmazása is. Bár a mű a hideg és meleg színek puha kontrasztjára épül, a finom ezüst- és kékesszürkék, a rózsaszínek, aranyló okkerek közül a színszimbolika lehetőségeit kihasználva hangsúlyozott szerepet kap a közülük kicsendülő vörös: a könyv.
|
