|
A falusi bíráskodás a múlt század utolsó évtizedeiben még mindig kedvelt témája népéletkép-festészetünknek, de eltűnik a betyár alakja, hogy helyt adjon új delikvenseknek: ez esetben a kárvallott cigánynak, aki bepanaszolja a módos gazda fiát, mert eltörte a hegedűjét, kenyéradó szerszámát. Egy asszony és a banda négy tagja jött tanúskodni mellette. A képen, a főszereplő mögött várakozó tekintettel tömörül a többi cigány. A bíróhoz fordultak, valamelyes reményük lehetne igazságos meghallgatásra. Ha azonban a gazda fiát nézzük, amint karbafont kézzel, panyókára vetett kabátkájában már régen felmérte a maga rangbéli felsőbbségét, akkor akár le is beszélhetnénk őket a további bizonykodásról: a per eldőlt réges-régen...
Bihari itt is tanújelét adja nagyszerű karakterérzékének. A cigányarc elevenségét, a perzselő tekintet, hirtelen dühüket, földhöz csapott kalapjukat senki nem tudta így megfesteni. Elbeszélő tehetsége ilyen módon is kiemelkedik a kor festészetének hamisan népieskedő, leereszkedő modorú falusi életképei közül.
|
